A Balanced Scorecard alkalmazása a kontrollingban

A vállalatok számára ma már nem elég pusztán pénzügyi mutatókkal értékelni a teljesítményt – szükség van egy átfogó, stratégiai iránytűre is, amely segít a hosszú távú célok elérésében. Erre kínál hatékony megoldást a Balanced Scorecard (BSC), amely nemcsak a vállalatvezetés, hanem a kontrolling egyik legfontosabb eszköze is.

Mi az a Balanced Scorecard?

A Balanced Scorecard egy stratégiai menedzsmentrendszer, amelyet Robert Kaplan és David Norton dolgozott ki az 1990-es években. A módszer lényege, hogy a vállalati teljesítményt négy fő nézőponton keresztül vizsgálja:

1. Pénzügyi nézőpont – Hogyan látják a tulajdonosok a vállalatot?
2. Ügyfél nézőpont – Milyen értéket kínálunk az ügyfeleknek?
3. Belső folyamatok nézőpontja – Milyen folyamatok szükségesek az értékteremtéshez?
4. Tanulás és fejlődés nézőpontja – Hogyan biztosítjuk a jövőbeli növekedést?

A BSC szerepe a kontrollingban

A kontrolling célja, hogy támogassa a vállalatot a tervezésben, ellenőrzésben és információszolgáltatásban. A Balanced Scorecard ezt úgy segíti, hogy stratégiai célokat konkrét mutatókká alakít, amelyek mérhetők, nyomon követhetők és értékelhetők. 

1. Stratégiai célok lebontása operatív szintre

 A kontroller segítségével a hosszú távú célok világos, mérhető részfeladatokká válnak, amelyek beépülnek az éves vagy negyedéves tervekbe. 

2. Mérőszámok kialakítása (KPI-ok)

A BSC révén a kontrolling képes nemcsak pénzügyi, hanem nem pénzügyi teljesítménymutatókat (KPI-okat) is követni – például vevői elégedettség, hibaarány, dolgozói fluktuáció stb.

3. Egyensúly biztosítása

 A kontrolling általában erősen fókuszál a pénzügyekre. A BSC révén viszont megvalósul az egyensúly a költségek, hatékonyság, ügyfélélmény és innováció között – innen a „balanced” elnevezés is. 

BSC mutatószámok példái kontrolling szemszögből

Példák különböző nézőpontokhoz tartozó célokra és mutatókra:
Pénzügyi: Költséghatékonyság növelése – Működési költség / árbevétel
Ügyfél: Ügyfélelégedettség növelése – NPS, reklamációk száma
Belső folyamat: Gyártási hibák csökkentése – Hibaarány
Tanulás és fejlődés: Dolgozók fejlődése – Tréningórák / fő

Bevezetés a gyakorlatban

A BSC alkalmazása kontrolling nézőpontból nem csupán mutatószámok kijelölését jelenti, hanem egy komplett rendszer kiépítését, amely magában foglalja:
1. A vállalat küldetésének és jövőképének értelmezését.
2. A nézőpontokhoz kapcsolódó célok meghatározását.
3. Mutatószámok, célértékek és akciók kidolgozását.
4. Folyamatos monitoringot és eltéréskezelést – kontrolling riportok segítségével.